This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Affiliations
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
Services
MT post-editing, Translation
Expertise
Specializes in:
Cooking / Culinary
Linguistics
Media / Multimedia
Music
International Org/Dev/Coop
Law (general)
Economics
Science (general)
Finance (general)
Advertising / Public Relations
Also works in:
Cinema, Film, TV, Drama
Education / Pedagogy
Fisheries
Food & Drink
Games / Video Games / Gaming / Casino
Anthropology
Poetry & Literature
Social Science, Sociology, Ethics, etc.
Tourism & Travel
More
Less
Volunteer / Pro-bono work
Open to considering volunteer work for registered non-profit organizations
Portfolio
Sample translations submitted: 3
English to Hungarian: Ephemeral Journalism: News Distribution Through Instagram Stories General field: Social Sciences Detailed field: Media / Multimedia
Source text - English
Social media are increasingly integrated into media routines as channels to gain access, verify and spread information. Likewise, as mobile news consumption is standardized, the media experiment with native formats for these platforms. This study analyzes how the media use Instagram Stories, to identify the strategies that they apply, as well as the adaptation and innovation features on this platform. A content analysis was conducted from a sample of 17 online media that use Instagram Stories, both legacy and digital native. The results show an upward potential in ephemeral news production, one that is increasingly developed and unique.
Over the last few decades, journalism has undergone a major restructuring (Casero-Ripollés et al., 2016) caused by the phenomenon of digitalization and media convergence (Jenkins, 2006). The rise of the Web and constant technological innovations have led to a new scenario for media outlets, where mobile, networked, and wearable media platforms are featuring “a host of new and innovative content and communication capabilities” (Pavlik et al., 2019, p. 191).
In this technology-driven media environment, professional journalistic norms and daily practices are being redefined (Spyridou et al., 2013; Van Der Haak et al., 2012), together with the organization and structure of newsrooms, the content of news, and the relationships between journalists, their readers (Pavlik, 2000), and their sources (Fisher, 2018). The limits between production and reception of contents have become blurred (Bruns, 2005; Loosen, 2015; Ross, 2012; Sundet & Ytreberg, 2009) as users hold the power not only to select, distribute, and interpret the events (Hermida, 2012) but also to take part in the news production (Kammer, 2013). Although many journalists are reluctant to give audiences a key role in the news-making process (Lewis, 2015) and some newsrooms show a lack of interest in collaborating with the public (Porlezza, 2019), the new media culture requires to shift from a newsroom-centricity perspective (Wahl-Jorgensen, 2009) to a more networked one (Hermida et al., 2014), in which media professionals and their audiences are expected to co-create and work together (Deuze & Witschge, 2018).
Translation - Hungarian
A közösségi média a médiumok mindennapjainak egyre szervesebb részévé válik: csatornái növelik a látogatók számát, valamint az információk megerősítésében és terjesztésében is jól használhatóak. A mobiltelefonos hírfogyasztás is egyre általánosabb, így a médiumok ennek a platformnak az eredeti formátumaival is kísérleteznek. A jelen tanulmány azt vizsgálja, hogy hogyan használják a médiumok az Instagram-történeteket. Célja, hogy azonosítsa az alkalmazott stratégiákat, valamint azt is, hogy milyen átalakítások és újítások jellemzőek ezen a platformon. A tartalomelemzés során 17, Instagram-történeteket használó online médiumot vizsgáltak meg, amelyek egy része a hagyományos média köréből ered, más része digitális formában keletkezett, azaz eredendően digitális. Az eredmények alapján az efemer hírgyártás egy egyre inkább fejlődő és egyedülálló, felfelé ívelő lehetőség.
A digitalizáció és a médiakonvergencia jelenségének köszönhetően (Jenkins 2006) az elmúlt néhány évtized során az újságírás jelentős szerkezetátalakításon ment keresztül (Casero-Ripollés et al. 2016). A világháló térhódítása és a folyamatos technológiai fejlődés új forgatókönyvet írt a médiumok számára, amelyben a mobil, a hálózatra kapcsolt és a viselhető médiaplatformok „új és innovatív tartalmaknak és kommunikációs lehetőségeknek adnak otthont” (Pavlik et al. 2019: 191).
Ebben a technológia által vezérelt médiakörnyezetben az újságírás szakmai normái és napi gyakorlatai (Spyridou et al. 2013; Van Der Haak et al. 2012) új értelmet nyernek, csakúgy, mint a hírszerkesztőségek szervezete és felépítése, a hírek tartalma, valamint az újságírók, az olvasók (Pavlik 2000) és a források közötti kapcsolat (Fisher 2018). A tartalomgyártás és a tartalom befogadása között elmosódtak a határok (Bruns 2005; Loosen 2015; Ross 2012; Sundet és Ytreberg 2009), mivel a felhasználók hatáskörébe nemcsak az események szelektálása, felosztása és interpretálása tartozik (Hermida 2012), hanem a hírek előállításában való részvétel is (Kammer 2013). Bár sok újságíró vonakodik attól, hogy a hírgyártási folyamatban kulcsszerepet adjon a közönségnek (Lewis 2015), és bizonyos szerkesztőségek nem mutatnak érdeklődést a nyilvánossággal való együttműködés iránt (Porlezza 2019), az új médiakultúra megköveteli, hogy a szerkesztőség-központú szemlélet (Wahl-Jorgensen 2009) hálózatszerű irányba mozduljon el (Hermida et al. 2014), ahol a médiaszakemberek és a közönségük közösen alkot és dolgozik (Deuze és Witschge 2018).
Hungarian to English: A világ népesedési folyamatai
Source text - Hungarian A 21. század folyamán a világ népességének növekedése feltételezhetően megáll majd: a fejlett világ országainak népessége többnyire csökkenni fog és általában erősen elöregszik, miközben a világ népességében növekedhet a fejlődő országok – elsősorban a fekete-afrikai és az iszlám, illetve az arab populációk – aránya. Mindez előtérbe helyezi a nyugdíjrendszerek fenntarthatósági kérdéseit, és előrevetíti a rendszerek várható zsugorodását, esetleges összeomlását, emellett olyan migrációs hullámokat indíthat el, amelyek civilizációs, kulturális együttélési problémákhoz vezethetnek. Az elszegényedett és magányos idősek társadalmának kialakulása várható világszerte, miközben az iszlám országokból való bevándorlás kérdése politikailag egyre erősebben polarizáló tényezővé válhat.
A világ népessége, most még bár lassuló ütemben, de tovább növekszik, és a következő évtizedre várhatóan meghaladja a 8 milliárd főt. A folyamatos növekedés oka az, hogy a gyermekszám csökkenése időbeli csúszással követi a halandóság csökkenését világszerte: az élettartam kitolódása miatt nő az idősek száma, amit csak némi késéssel követ a fiatalok számának csökkenése.
Ugyanakkor az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) szerint a világ népességének eddigi növekedése várhatóan lelassul, majd megáll a 21. század második felére, sőt, ezt követően csökkenésnek indulhat. Ennek az az oka, hogy a termékenység világszerte csökken – a 20. század közepi magas szintekről már a világ népességének felében a népesség fenntartásához éppen csak elégséges vagy az alatti szintre esett a termékenység, és annak további csökkenése várható. Egy friss demográfiai előrebecslés szerint a 21. század végére a világon a teljes termékenységi arányszám (TTA) átlaga 1,66-ra csökkenhet a jelenlegi 2,4-ről (Vollset et al. 2020). Mint közismert, a 2,1-es szint alatti értékek nem elegendőek a népesség fenntartásához. 2100-ra várhatóan a világ jelenlegi 191 szuverén államából 151-ben a népesség fenntartásához szükséges szint alá esik a termékenység. Mivel már mostanra is sok helyen a reprodukciós szint alá csökkent, az évszázad végére számos ország – mások mellett Japán, Kína vagy Spanyolország – népessége felére vagy annál is kevesebbre mérséklődhet. A 65 év feletti idősek száma a világon várhatóan 2,46 milliárd lesz 2100-ra, meghaladva a 14 év alatti és fiatalabb népesség számát (1,9 milliárd). Mindamellett a fiatal rétegek létszámcsökkenése problémát von maga után, mivel azt vetíti előre, hogy egyre nagyobb teher nehezedik majd a gazdaságilag aktív rétegek, valamint a társadalmi-szociális ellátórendszerek vállára. Ezt támasztja alá az ENSZ által 2100-ra jósolt öregedési index (a 65 évesek és idősebbek aránya a 0–14 éves korosztályhoz képest), amely a jelenlegi (2020-as) 36,7-es értékről 129,5-re emelkedhet a következő 80 évben. Hasonlóan drasztikus demográfiai változásokról árulkodik a függőségi ráta (a 65 évesek és idősebbek aránya a 15–64 éves korosztályhoz képest), amely a 14,3-as arányról várhatóan 37,7-re növekszik.
Translation - English During the 21st century, the growth of world population is expected to come to a halt: the population of developed countries will mostly decline and generally ageing strongly, while the proportion of the developing countries – especially in sub-Saharan Africa and in Islam and Arab populations – may increase within the world population. The process raises questions about the sustainability of pension systems, and predicts the shrinkage and eventual collapse of them. Furthermore, it may trigger migration flows leading to civilizational and cultural coexistence problems. The emergence of the society of impoverished and solitary elderly people is expected worldwide, while the issue of immigration from Islamic countries might become an increasingly polarizing factor politically.
World population continues to grow, although at a slower rate, and is expected to exceed 8 billion by the next decade. The reason of the continuous growth is that the decrease in the number of children follows the decrease in mortality with a certain time lag worldwide: the number of elderly people increases due to longer life expectancy, followed only slightly later by the decrease in the number of young people.
However, according to the United Nations (UN), world population growth is expected to slow down and come to a halt by the second half of the 21st century, and may even start declining thereafter. The reason is that fertility is decreasing worldwide – in half of the world population, fertility has fallen from high levels in the mid-20th century to levels just sufficient or below the level needed to sustain the population, and it is expected to further decline. According to a recent demographic projection, the world average total fertility rate (TFR) might fall to 1.66 from the current 2.4 by the end of the 21st century (Vollset et al. 2020). As well known, values below 2.1 are not sufficient to sustain the population. By the year 2100, 151 of the world’s 191 currently sovereign states are expected to have fertility below the level needed to sustain their populations. As fertility has already fallen below replacement level in many places, the population of several countries – including Japan, China and Spain – may decline to half or even less by the end of the century. Globally, the number of elderly people aged 65 and over is expected to reach 2.46 billion by 2100, surpassing the population of aged 14 and under (1.9 billion). However, the decrease in the number of young people entails a problem, because it predicts that the burden on economically active layers of society and on social welfare system will increase. This is confirmed by the ageing index (the proportion of people aged 65 and over compared to those aged 0-14) projected by the UN for 2100, that might rise from the current (2020) value of 36.7 to 129.5 in the next 80 years. The dependency ratio (the proportion of people aged 65 and over compared to those aged 15-64) reveals similarly sharp demographic changes: it is expected to increase from 14.3 to 37.7.
Hungarian to English: Közszolgálati média a közösségi hálózatok korában
Source text - Hungarian A digitális átalakulás (digital transformation) és a közösségi hálózatok térnyerése alapvetően átalakította az újságírás gyakorlatát, és olyan kihívások elé állítja, melyek lényegi működésmódját és határait érintik. A hagyományos üzleti modellek működésképtelenné válása, a közönség médiahasználati és hírfogyasztási szokásainak változása és ezzel a fiatalok elérésével kapcsolatos nehézségek, az amatőrök fokozódó részvétele a hírgyártásban és -disztribúcióban, a közösségi média platformok logikájának és normáinak hatása az újságírói munkára, különösen a szakmai és etikai szabályok vonatkozásában – néhány azok közül a körülmények közül, melyek ma meghatározzák a hírmédiumok működését, lehetőségeiket és megoldandó feladataikat. A mai médiakörnyezetre jellemző részvételi gyakorlatok és platform-logikák talán a hagyományos közszolgálati médiumoktól állnak legtávolabb. Vajon milyen lehetőségei vannak ma a közszolgálati médiának arra, hogy vállalt feladatát – az állampolgárok hiteles és objektív tájékoztatását a közügyekről, beleértve a fiatalok informálását is – ellássa? A tanulmány az újságírás és a közösségi média határán formálódó jelenségek áttekintésével igyekszik képet adni az újságírás jelenleg zajló határmunkájáról. Emellett az ARD német közszolgálati televíziócsatorna tagesschau című hírmagazinjának közösségi média aktivitásait bemutatva arra is választ próbál adni, hogy milyen egy sikeres közösségi média stratégia a közszolgálati médiában.
Translation - English Journalistic practice has been essentially modified by digital transformation and the expansion of social networks, and it is facing challenges concerning its basic operation and limits. The collapse of traditional business models, the changes in media use and news consumption habits causing challenges in reaching the youth, the increasing participation of non-professionals in news production and distribution, the effects of the logic and standards of social media platforms on journalistic work, especially the ones concerning professional and ethical policy – these are some of the circumstances determining the operation, opportunities and challenges of news media. Perhaps, traditional public service media are the ones that stand the furthest away from practices of participation and platform logics characterizing today’s media environment. What are the opportunities of public service media for fulfilling their commitment of authentically and objectively informing citizens, including the youth, about public affairs? The aim of this study is to picture the boundary work of journalism currently underway by reviewing the phenomena emerging on the border of journalism and social media. Additionally, the study attempts to answer the question of what a successful social media strategy looks like in public service media by presenting the social media activities of “tagesschau”, the newsmagazine of ARD, a German public service channel.
More
Less
Translation education
Graduate diploma - ELTE Budapest
Experience
Years of experience: 4. Registered at ProZ.com: Jun 2021.
Expertise